Történet kategória bejegyzései

Rékasi Attila fotóművész fotómúzeumának története

Már több mint egy éve látogatható a Rékasi Fotóművészeti Gyűjtemény derecskei múzeumterme

Közzétéve Szerző:
Rékasi Fotóművészeti Gyűjtemény Derecske

Pentacon Six TL ez a gép is látható a Rékasi Fotóművészeti Gyűjtemény múzeumtermében, Derecskén

Régi tervem volt, hogy 30 éves gyűjtőmunkám ne csak a saját örömömre teljesedhessen ki, hanem a széles közönség számára is látható legyen, legalább egy része a fényképezőgép gyűjteménynek. Az az ifjukori tervem, hogy Budapest mellett egy kertes ingatlant vásárolva a magánmúzeumom a saját házamban legyen sajnos meghiúsult, mert a művészi munkám mellett, nem lenne megoldható a stabil üzemeltetés. Még nem engedtem el, hogy új lakóhelyemen a rajongva szeretett Újpesten találjak helyet a teljes magángyűjteményemnek, de ez még terv folyamatban lévő projekt.

A derecskei művelődési ház, Nádházi Tálas Csilla igazgatónak köszönhetően a felújított, kibővített épületben felajánlott egy termet, ahol nyolc nagy vitrinben közel száz vintage, oldtimer kamerát és jónéhány fotótörténeti tárgyat, érdekességet, kuriózumot sikerült kiállítani, ami a ház nyitvatartási ideje alatt ingyenesen látogatható a „Rékasi Terem” jelzővel illetett objektumot kell keresni. 🙂

A gyűjtemény Múzeummá szervezésének terve

Közzétéve Szerző:

A művészi fotográfiai pálya felépítése egyre több időt vett igénybe, gőzerővel tanulóéveim alatt 94-97 között gyűjtöttem, „faltam” a szakirodalmat, ekkor a tudásszomj oltására alapozódott meg a fotográfiai szakkönyvgyűjteményem. Egy lappangó időszak következett, amikor csak napi pár órát szántam a gyűjteményre, volt, hogy el is akartam adni, az akkor 150 tételnyi fénygépezőgép gyűjteményt, de egyben nem volt rá vevő, egyenként  árulgatni pedig nem volt időm, így megmaradt.

2008 környékén, újra volt időm foglalkozni a gyűjtéssel és szembesültem azzal, hogy 20 év alatt, kicsit túlnőtt rajtam a gyűjtemény. Látszott, hogy ezzel az anyaggal már illik kezdeni valamit! Összegyűjteni sem volt kis munka, de rendszerezni és katalogizálni, befényképezni …    na az nem volt piskóta, ahogy  a fiatalok mondták annak idején! 2013 elején vagyunk, talán túl vagyok a munka dandárján,…  a leltárt illetően! Feldolgozás és befényképezés? Arra kellene egy ezirányú főállás, ami eszembe juttatta, hogy egy jó idegenforgalmú helyen, kellene nyitni egy Fotográfiai Magánmúzeumot, egy kis alapítvánnyal, ami a belépők árából megtermeli 1-2 ember fizetését.

No, ilyenkor szokott a Magyar ember keze belelógni a bi…  -exkuzi moá (ahogy a Művelt Krokodil mondja) urambocsá, …  az éjjeli edénybe! Amerikában, kinek gazdasága maga alá gyűrte az egész világot, egy Tépényi faluban, biztos vígan megélne egy ilyen kis magánmúzeum és még valószínű állománygyarapításra is futná, itt nállunk? Nos a terv attól szép, hogy ha nem sikerül megvalósítani, elmondhatjuk:

MEGPRÓBÁLTUK!

Ezzel a céllal jött létre ez a honlap is, hogy elvi és anyagi támogatókat szerezen, aztán hátha! Ha a kedves látogató tudna olyan települést, ahol sok turista megfordul és nyitottak a kultúrára a vezetők, kérem keressen: rekasifoto@webleg.hu

Ajándékozás gyűjteményembe

A kezdetekről

Közzétéve Szerző:

Több mint húsz éve lett szenvedélyem a fotóművészet, a fotográfia. Mint minden szerelem ez is nagy lánggal és érdeklődéssel indult, de a házasságokkal ellentétben, a szenvedély semmit sem csökkent az évtizedek alatt, sőtt…

A gyűjtőszenvedély a fotográfiai szakkönyvek megszerzésével indúlt, melyekből a fényképezést tanultam. A fényképezőgép gyűjtést Kecskeméten, Zombor Ferenc fotografus gyüjtményének megtekintése után kezdtem el. Lenyűgözött a sok fotoapparát együttes látványa, mind egy kis külön világ volt, élettel telve csillogtak lencse-szemeik, rabul ejtettek örökre!

Atyámnál, így szólították ismerősei Ferencet régi fényképeket is nézegettünk, itt láttam először vizitkártyákat, ezeket a 6x9cm méretű, csodád kis fényképeket, melyeknek díszes külseje, hátulja újjabb ámulatba ejtett.

Kecskemétről hazaérve, azon kaptam magam, hogy régi fényképek és gépek után kajtatok. Igazából amikor én kezdtem 1994-ben már túl volt a zeniten a gyűjtés. Az igazán régi gépek az 1950 előtti masinák, vagy az enyészeté lettek, vagy gyűjtőkhöz kerültek, akik nem adják el és tisztában vannak a piaci árakkal. Ezért a gyűjtői munka roppant nehéz volt, sokat kellett kutatni, talpalni, hogy egyáltalán valami használható „lomot” megszerezzen az ember. Nyílván a gyüjtőnek ez izgalmas is lehet, de sokszor szomorodtam el azon, hogy mennyire nem maradt semmi a fotómúltunkból!

Rékasi Attila