„A fényképezés újkori forradalma lassan húsz éve zajlik, bármily furcsa nem a technikai fejlődés a legfontosabb ebben a kérdésben, bár kétségtelen az is szédítő! Még izgalmasabb azonban a fotóművészet forradalma, melyet a technika digitális fejlesztése tett lehetővé. A teljes liberalizációja valósult meg a fényképezésnek, hiszen mindenkinek van már telefonja, amiben egy teljesen automata fényképezőgépet építettek, ami mindent beállít nincs szükség a fényképező ember fotótechnikai tudására. Lehetővé téve bárki számára, hogy műalkotást hozzon létre. Ez a felszabadítás véleményem szerint a költészet szintjére emeli a művészi fényképezést, hiszen kiderülhet, ki az aki igazán alkotó szemmel tud nézni a világra, ahogy mondani szoktam:
Mindenki tud beszélni, mégsem mindenki költő!” /Rékasi/

Pentax K20d profi digitális fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Egyik kedvenc digitális professzionális fényképezőgépem Pentax K20d. Csodás dizájn, minőségi kialakítás, lélegzet elállító képminőség!

Pentax K20d profi digitális fényképezőgéppel készült fotó – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

„Mióta 15 éve megvettem első digitális fényképezőgépemet, nem fűztem be filmes gépet. Egy hivatásos fotós számára nélkülözhetetlen előny, hogy azonnal visszanézhető az elkészült felvétel, felvételenként állítható a szín az érzékenység és szinte minden paraméter.
Arról nem beszélve, hogy a 70 Ft per felvétel költség amit a filmre fényképezés jelent a digitálissal gyakorlatilag nullára csökken” /Rékasi/

Canon 20d profi digitális fényképezőgéppel készült felvétel – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

„Canon EOS 20d nyolc megapixeles fényképezőgéppel készült természetfotó. A 20d az egyik kedvenc kapkodós gépem amit húsz éve dobtak piacra, ez döbbenetes, hogy már 20 éve, képminősége mai napig tökéletes minden fotográfiai, művészi feladatra alkalmas, nem kell ennél nagyobb beruházás a jó képekhez.” /Rékasi/

Canon 550d amatőr digitális fényképezőgéppel készült fotó– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Habitusfotó egy dolmányos varjúról, Canon EOS 550d DSLR (digitális, tükörreflexes) fényképezőgéppel készült felvétel.

Canon 550d amatőr digitális fényképezőgéppel készült fotó– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Canon EOS 550d amatőr DSLR géppel készült felvétel, mely jól illusztrálja, hogy  képminőség szempontjából nincs számottevő különbség a profi kamerák és az amatőr gépek képminősége között!

Nikon d3000 amatőr DSLR kamerával készült felvétel –
Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Nikon d3000 amatőr DSLR kamerával készült felvétel –
Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Nikon d3000 kamerával, manuális beállításokkal készített Old Timer fotó egy német Trabant gépjárműről a retró jegyében 🙂

„Az online tárlat zárásaként bemutatom Önöknek életem kedvenc profi fotóriport szettjét, ami sajnos már nincs a tulajdonomban -illeték fizetése miatt el kellett adjam- de ahogy mondani szokták, a szívem szakad meg érte, remélem egyszer visszatér hozzám! 🙂
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, remélem jó szívvel révedtek vissza kicsit a fotóművészet történelembe, jó nézelődést a valós tárgyak között!” /Rékasi/

Canon EOS 1dM3 DSLR profi kamera, fix 2,8 fényerős 18-50mm zoom riporteroptikával –
Rékasi Fotóművészeti Múzeum

„A Gyerekjáték fényképezők úgy kerültek a látókörömbe, hogy azon gondolkodtam Magán FotóMúzeumot szeretnék alapítani és elkezdtem a látogatók szemével nézni a gyűjteményem, volt majd húsz kétaknás fényképezőm, de a vitrinben egymás mellett nézve őket úgy gondoltam, csak egy gyűjtő látja a nüansznyi különbségeket. Kis túlzással mind fekete egyforma magas, hasonló gombok vannak rajta. Ekkor kezdtem tudatosan keresni a színes, eltérő formájú, egyedi fizimiskájú, gyermekjáték illetve gyermekeknek gyártott fényképezőgépeket. Mára lett majd száz darab belőlük!” /Rékasi/

Verdás játék fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Egyszerű fröccsöntött játék fényképezőgép Verdák matricával, egyszerű keresős kamerát imitál. A játék vízipisztolyként működik, a gyanútlan modell, szülők, nagypapik a fénykép helyett hideg vizet kapnak a nyakukba 🙂

Majmos játék fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Kosárlabdázó dinamikusan mozgó boldog majmos képnézős (belül 6db minidiát láthatunk ha a keresőbe tekintünk, a gomb megnyomásakor továbbítja a diapozitívet) futurisztikus alakú gyermekjáték fényképezőgép.

WWF játék fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

„Környezetvédőként igyekszem élni, ezért nagyon kedves számomra ez a WWF pandára emlékeztető pandás, képnézegetős gyermekjáték fényképezőgép,
ha jól látom a kínai gyártó a WWF lógóját a pandát nyúlta le! ” /Rékasi/

„A Föld élővilága nemcsak páratlan szépsége és izgalmas sokszínűsége miatt érdekes. Saját egészségünk és megélhetésünk szempontjából is kulcsfontosságú. Az ökoszisztémák és élőhelyek teljes, összefüggő hálózata biztosítja az ivóvizet, a tiszta levegőt, a termőtalajt, az élelmiszerek és gyógyszerek alapanyagait és még sok más szolgáltatást, amelyek nélkül nem tudnánk létezni.” /wwf.hu/

Buborékfújó gyermek fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Szappanos vizet öntve a fotomasinánkba szép buborékokat fújhatunk, háromféle méretben tartalmaz fúvókákat.

Szempáros gyermek fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Kellenek e ide szavak 🙂

Fa gyermek fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

A világ első fotómasinája a Daguerreotype (ejtsd: dagerotip) kamera fából készült, ezért nem lehetett kérdés ennek a fa fényképezőgép gyermekjátéknak a megvásárlása, a narancssárga festésű két furatú objektív körbeforgatható, a keresőben így kisebb nagyobb résen tudunk átlesni.

„Mint a legtöbb gyűjtő én is igyekeztem minden Magyar gyártású fényképezőgépet beszerezni, ami a történelem viharai miatt hazánkban nem oly könnyű, de azért van néhány érdekesség a gyűjteményemben! 25 éve gyűjtöm a fotóművészet relikviáit a fényképező gépeket, de a mai napig megdobban a szívem, ha az Utitársamon vagy Fotoboxomon megpillantom a Budapest feliratot” /Rékasi/

Utitárs magyar rollfilmes fényképezőgép – Rékasi Fotográfiai Múzeum

A Fotobox rollfilmes fényképezőgép lemezből készült, olcsó masina volt sokak számára elérhető, de lényegesen ritkább gép mint a bakelitből készült Pajtás illetve Utitárs fényképezőgép. A Magyar Optikai Művek budapesti üzemében készült.

Fotobox rollfilmes Magyar fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Egy igazi ritkaság is ékesíti a magángyűjteményt, a Dici magyar fényképezőgép, ritkaságát az adja, hogy megvan az eredeti papírdoboza és leírása,  én úgy tudom ilyen a világon nincs senki másnak, de ha valaki úgy gondolja igen, feltétlen írjon nekem
artporond@gmail.com

Dici magyar fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

A Dici fényképezőt Pontos néven is gyártották, illetve létezik barna és bordó változat is amik szintén ritkaságok, a gyűjtők vágyott darabjai.

Optifort Magyar fényképezőgép – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Öntött alumíniumból készült rollfilmes magyar fotóapparát Optifort néven népszerűsítette a váci Kodak gyárból államosított, Forte néven jó minőségű filmeket és fotópapírokat gyártó vállalatot.

Optifort Magyar fényképezőgép– Rékasi Fotóművészeti Múzeum

„Minden gyűjtőnek vannak kedvenc területei, specialitásai. Nekem kiemelt kedvenceim a Magyar gyártású, a Távmérős, a Tükörreflexes fényképezőgépek, illetve a fénymérő készülékek és a sztereó nézők, sztereó fotók gyűjtése!”

A távmérős gépek egy letűnt, de még mai napig élő világ tanúi. Már nem gyártanak ilyen masinákat, de a kb. 10 éve indult analóg fotó reneszánsz újra megbecsült masinákká tette ezeket a mérnöki különlegességeket. Kihalásuk oka, hogy a felvételező lencse és a keresőkép nincs összekötve. Tipikus hiba volt ezekkel a gépekkel készült képeknél, hogy az akció hevében, a fotográfus fönn felejtette a lencsén a lencsevédőt és csak az előhívás után jött rá, hogy nem érte fény a nyersanyagot.

FED-2 riportergép – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

„Ez a masina nagy kedvencem, egy elég megrendítő fotográfiai élményem kapcsolódik hozzá. Ez volt a hetik gép a ma már közel hatszáz gépet tartalmazó gyűjteményemben. Annyira tetszett a Leica Copy (leica másolat) kamera, hogy filmet is fűztem bele és lánglelkű „költőként” a derecskei temető felé vettem az irányt, ahol a bozótba benőve I. világháborús hősök sírköveit fotóztam vele, első kiállítási képeim egyikét.” /Rékasi/

Zorki Leica Copy fényképező – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

A Wetzlari Leitz üzeméből Orosz jóvátétel keretében elhurcolt eredeti gépsorokon gyártott Zorki márkanevű Orosz Leica. Szinte teljesen megegyezik az eredetivel, de az Orosz anyagok silánysága és a német precizitás hiánya miatt sok elrontott filmtekercs szárad ezen masinák lelkén, ennek ellenére kedvelt gyűjtői darabok itthon és a világon mindenütt.

Yashica Leica Copy fényképező – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Yashica Electro 35 Leica Copy fényképezőgép, a világ Hipsztereinek nagy kedvence. Nagyon szép példája a késői távmérős gép gyártásnak, csodálatos DESIGN igényes anyaghasználat, jó összeszerelés, remek képminőség!

A fényképezés 180 éves története során számos legenda született, illetve számos legendás fényképezőgép. A gyűjteményből néhány magyar különlegességeket szeretnék online bemutatni:

Mometta magyar gyártmányú fényképezőgép – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Mometta magyar gyártmányú fényképezőgép fotója – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Leica Copy (szintén egy külön gyűjtői terület) magyar gyártású 35mm-es kisfilmes távmérős  fényképezőgép, a Süss Nándor alapította Magyar Optikai Művek gyártmánya, a hazai fényképezőgépgyártás egyik csúcsteljesítménye.

A legendás masinákat sokáig lehetne sorolni, abban azonban a legtöbben egyet értenek, hogy a Zeiss cég az egyik legismertebb, ma már „csak” szemüveglencséit ismerhetjük, a fényképező céget a Sony felvásárolta, és a brendet a márkanevet ők használják.

„A gyűjtemény becses darabjai a legendás Exakta tükörreflexes fényképezőgépek, melyeket a Zeiss Ikon AG gyártott 1951-56 között és az elsők között volt a riporter kamerák között. Flektogon 2,8/35 Carl Zeiss Jena nagylátószögű optikával. A gép érdekessége, hogy a rendszerváltás után nagyon nehéz volt jó minőségű gépekhez optikákhoz jutni, a Derecskei Hírek helyi lapnak egy saját tulajdonú Praktica géppel kezdem riportozni, de csak 50mm alap optikám volt hozzá, ezért amikor felkérés érkezett az önkormányzattól, hogy készítsem el a rendszerváltás utáni első képeslapokat Derecskéről, a gyűjteményhez kellett nyúlnom, és ezzel az Old Timerrel készítettem az első derecskei képeslapokat.” /Rékasi/

Exakta Varex VX riportergép – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

A fényképezés történetének állomásai kérdéskörét meg lehet közelíteni a nyersanyag méretének szempontjából, főbb kategóriák:
-Nagyformátumú fényképezés 6x9cm – a több méteresig
-Középformátumú fényképezés 4x4cm – 6x9cm
-Kisformátumú 24x36mm – 5x5mm

Kiev-30 kém fényképezőgép – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Kiev-30 Orosz kémfényképező 16x16mm filmre fényképezett. A nyugati James Bondos legendás Minox orosz „riválisa”. A szintén legendássá váló Lomo cég úgynevezett törpenagyítógépet is készített hozzá, ami egy diplomatáskába lett beépítve.

Adaptív Art design törpenagyító – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

A fényképezés kezdetén a Daguerreotype felvételek mérete az úgynevezett kilencedlemez azaz 52x66mm volt a legelterjedtebb, melyet díszes tokkal védtek a fény ellen. Később az üvegnegatívok terjedtek el amik általában 6x9cm méretűek voltak.

Hintalovazó kisfiú – Rékasi Fotómúzeum

A középformátum csúcsán -a német Oscar Barnack által fejlesztett, 35 miliméteres mozifilmet használó Leica (Leitz-Camera) fényképezőgép megjelenéséig- a Rollfilm állt, melyet az amerikai Kodak cég tett elterjetté a világon és legendás jelmondata fémjelez:

„Ön csak nyomja meg a gombot, a többit bízza ránk”
“You press the button, we do the rest”

Ez volt a tömegfényképezés elterjedésének kezdete, néhány dollárért filmet és előhívást is adtak, a posta hozta vitte a tekercseket.

Kodak 620 box fényképezőgép – Rékasi fotóművészeti múzeum

Zárásul egy szép rollfilmes gép a gyűjteményből:

Kodak USA autograph (autográf) rollfilmes kamera – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Az első vitrin a Történeti kamerák izgalmas világának kezdeteire mutat vissza!

Történeti kamerák honlapja Rékasi Fotóművészeti Múzeum, kamera manufaktúra

A történelmi vagy történeti kamerák Historic Cameras nem csak egy gyűjtői területet jelöl, hanem Rékasi Attila műgyűjtő tizenöt éve indult egyik fontos projektét is, melynek keretében létrehozott egy magyarországi kézműves kamera manufaktúrát. A kamera gyártás célja történeti eszközök, fényképezőgépek újragyártása, replikája mellett új nagyformátumra fényképező analóg fényképezőgépek gyártása.

Rékasi Kamera Edu-002 típus, Rékasi Fotóművészeti Múzeum

Eddig a projekt kapcsán közel húsz kamera és fotóeszköz gyártása indult el és négy eszköz gyártása fejeződött be.

Itt a derecskei múzeumi teremben elhelyezett kiállítási anyag is ezeknek a kameráknak a bemutatásával indul. A vitrin célja, hogy visszaadja a magyar kreatív elme illetve kicsit a sufni tuning életérzését az egyedi építésű nagy műszaki kamera bemutatásával. Nemcsak ez a kamera a legnagyobb méretű műtárgy ezen a tárlaton, de a legkülönlegesebb is. Nemcsak azért mert nem tömeg illetve sorozat gyártásban készült a masina, hanem mert a mozgatómechanikai szerkezetében kiszuperált nagyítógépek alkatrészeit, sín szerkezetét hasznosították újra, a gyűjtő életét a környezetvédelemre és az újrahasznosításra figyelve, azt gyakorlatként alkalmazva kíséri a ne árts a Bolygónak szemlélet!

Rékasi Oktató Kamera (újrahasznosított anyagokból)- Rékasi Fotóművészeti Múzeum

A QR kódos online tárlatkiterjesztésnek az is a célja, hogy bemutassa azokat a műtárgyakat, amik helyhiány vagy egyéb ok miatt nem lehetnek itt a kiállító térben, mint az alábbi a gyűjtemény legnagyobb méretűként nyilvántartott, kameráját a Globica műtermi műszaki fényképezőgépet. A műtárgy különlegessége, hogy a gépet Rékasi Attila és Szőllősi János újította fel, alakította archaikus kinézetűvé.

Globica-2 archaizáló stílusban felújított műszaki műtermi fényképezőgép, Rékasi Fotóművészeti Múzeum

„Érdekességként elmesélem, hogy amikor életem első igazolvány képét készítették rólam a Fényképész Szövetkezet derecskei fiókjában, a Lux Kávéház mellett, egy ilyen globica-2 típusú masinával kaptak lencsevégre. Nagyon különleges helynek tartottam már akkor a fotó műtermeket, a sötétített szobát, a lámpákat, az ember nagyságú kamerát!
Ha jól emlékszem hatalmas Művészi Fotó felirat volt a bejárat felett, azt hiszem ez volt az első találkozás ezzel a fogalommal.” /Rékasi/

Művészi Fotó tasak Debrecen – Rékasi Fotóművészeti Múzeum

A Globica-2 géppel a derecskei Művészi fotóban készült portré a 14 éves Rékasi Attila műgyűjtőről:

Rékasi Attila műgyűjtő 14 évesen – Rékasi Fotóművészeti Múzeum